Hallásvédelem

Hallásvédelem termékkategóriában a következő termékeket kínáljuk:

  • Passzív fültokok, fülvédők, pántos és sisakra szerelhető kivitelben
  • Kommunikációs hallásvédők (headset)
  • Elektronikus zajszintfüggő hallásvédők
  • Összesodorható füldugók
  • Zsinóros füldugók
  • Előre megformált füldugók
  • Füldugó adagolók
  • Zajszintmérők
  • Egyéb kiegészítők

Amit még érdemes tudni:

A zaj olyan hang, amely nemkívánatos, zavarónak, kellemetlennek vagy károsnak minősül. Zajártalom alatt a zaj károsító hatása értendő.

A hang az energia egyik formája, hullámmozgás, amely a hallószervvel érzékelhető. A fül a levegőben terjedő hangok felfogó érzékszerve, a hallásérzet viszont az agyban keletkezik. A hang kívánatos, a zaj viszont nemkívánatos hanghatás, amely halláskárosodást okozhat.

Hallásvédelmen értjük az egyéni védőeszközök alkalmazását a zajártalom elkerülésére. Az egyéni zajvédő eszközök olyan megfelelően kialakított eszközök, amelyek előírásszerűen használva részben vagy teljesen megakadályozzák az ember testén egyébként keresztülhatoló, és a hallószervet károsító hanghullámok belépését az emberi szervezetbe. A hallásvédő eszköznek a megengedett szintre vagy az alá kell csökkentenie a zajhatást úgy, hogy a figyelmeztető hangjelzések még hallhatóak legyenek.

A halláskárosodás 85 dB zajszintnél kezdődik. Az új EU-jogszabály a határértékeket 5 dB-lel lecsökkentette:

A MUNKÁLTATÓNAK 80 dB FELETT BIZTOSÍTANI KELL A ZAJVÉDŐ ESZKÖZT.
A DOLGOZÓNAK 85 dB FELETT KÖTELEZŐ A ZAJVÉDŐ ESZKÖZT VISELNI.

A hallásvédő eszközök védelmi képességének meghatározása

A hallás elvesztése lassú és alattomos folyamat. Okai lehetnek az utcai zajok, a mindennapi élet lármája, a diszkókban hallható nagyon erős zaj, de nagyon nagy veszélyt jelentenek a munkahelyeken fellépő állandó vagy ideiglenes zajártalmak is. Sokan alábecsülik ezeket a veszélyeket, de tudnunk kell, hogy a zajártalmak hatását csak 10-20 év eltelte után érzi meg az ember. A hallóképesség csökkenését sajnos csak későn lehet megállapítani, hatása viszont drámai és az ember egész további életére kihat, a javulás legkisebb esélye nélkül. Ezért ezen a területen különösen fontos feladat a megelőzés!

Fontos mindig tekintettel lenni arra, hogy:

  • egy meghatározott érték feletti zajterhelés károsodást, maradandó halláscsökkenést okoz
  • amíg a zaj le nem csökkenthető a biztonságos szintre, a hallásvédő eszköz használata kötelező
  • mindig álljon rendelkezésre választék azonos védőképességű hallásvédő eszközökből az egyén saját választásához

A védelmi képesség meghatározásának szempontjai:

A hallásvédő eszközök védelmi képessége: a hangcsillapítás meghatározott frekvenciákhoz tartozóan dB-ben kifejezve.

SNR érték (egyszerűsített zajszint csökkentés)

A hallásvédő nélkül mért hallásküszöb érték és a hallásvédővel mért hallásküszöb érték különbsége.

Például:
SNR érték = 26 dB
Mért zajszint: 110 dB - 26 dB (SNR) = 84 dB (megengedett)
A hallásvédő eszköz 26 dB-lel csökkenti a zajszintet.

A védelmi képesség meghatározása:

A zajterhelés szempontjából a zaj lehet:

  • állandó (statikus), amelynek „A"-hangnyomásszintje meghatározott helyen, az idő függvényében legfeljebb 5 dB-lel ingadozik
  • impulzus, amely egy vagy több - egymást 10 másodpercnél nagyobb időközzel követő - hangimpulzusból tevődik össze

A szükséges hallásvédő eszköz kiválasztásához a következő adatokat kell meghatározni:

  • a hangnyomásszintet (szükség esetén időbeli változás, illetőleg térbeli eloszlás szerint)
  • a 63-8000 Hz geometriai középfrekvenciájú oktávsávokban mért hangnyomás-szinteket

Hallható frekvencia tartomány:

Az a sáv, melynek rezgéseit még hangként érzékeli az emberi fül.

  • hallható frekvencia tartomány: 20-16000 Hz között
  • 20 Hz alatt: infrahangok
  • 16000 Hz felett: ultrahangok
  • legérzékenyebben az 1000 és 4000 Hz közötti frekvenciákra reagálunk

A szabvány által előírt oktávsáv felosztás:

63, 125, 250, 500, 1000, 2000, 4000 és 8000 Hz.

A hallásvédő eszköz hangcsillapítása meghatározott frekvenciákhoz tartozó vizsgáló- és a vonatkoztatási küszöb különbségeinek középértéke dB-ben kifejezve.

Példa egy hallásvédő eszköz védelmi képességének meghatározására
Védőeszköz megnevezése: Hallásvédő fültok
Védelmi képesség: A hallásvédő fültok védelmet biztosít statikus jellegű zajhatások ellen
A csillapítás SNR (Egyszerűsített Zajszint Csökkentés) értéke: 24 dB

Frekvencia (f/Hz) 63 125 250 500 1000 2000 4000 8000
Átlagos csillapítás (dB) 23,7 22,0 21,5 19,0 23,8 31,9 39,6 39,6
Mért érték szórása 4,0 2,9 4,7 4,3 3,6 4,0 2,7 2,7
Elfogadott csillapítás (dB) 19,7 19,1 16,9 14,7 20,2 27,9 36,9 35,9

A gyakorlatban az így megadott zajcsillapítási értékek alapján, a zaj jellemzőinek ismeretében lehet az adott munkahelyen meghatározni a szükséges csillapítást biztosító zajvédő eszközt, majd a kínálatból a legalkalmasabbat kiválasztani. Alapelv, hogy mindig az adott zajszint által meghatározott optimális zajcsillapítási értékű és kényelmet nyújtó egyéni zajvédő eszközt kell használni.

A hallásvédő eszközök kiválasztása

Az ember tartózkodási helyén észlelhető zaj mérése elengedhetetlen, mivel a mérési eredmények teszik lehetővé, hogy értékeljék a környezet akusztikai tulajdonságait és a zajnak az emberre gyakorolt lehetséges hatásait.

Olyan hallásvédőt kell választani, amely:

  • az adott zajszinten optimális csillapítási értékű
  • kényelmes, egyéni érzékenységnek megfelelő, a mozgást nem veszélyezteti (pl.: szűk térben végzett munkánál)
  • jól illeszkedik a munkavégzés során szükséges többi védőeszközhöz (pl.: sisak, szemüveg)
  • könnyen kezelhető, alkalmazkodik a felhasználás időtartamához
  • ellenáll a munkahelyen fellépő fizikai és kémiai ártalmaknak
  • alkalmazkodik a zajártalom gyakoriságához
  • hangcsillapítása nem lehet a szükségesnél nagyobb (kommunikációs nehézségek)

A hallásvédő eszközök a használt járulékos energia szerint feloszthatók:

  • járulékos energiát nem használó hallásvédőkre
  • járulékos energiát is használó hallásvédőkre

A hallásvédők elektronikus eszközöket is tartalmazhatnak az információközlés, vagy pedig a hallásvédő és a dobhártya közötti aktív zajcsillapítás céljából.

A hallásvédő eszközök szerkezetük szerint feloszthatók:

  • füldugókra, amelyek a hallójáratba, illetve a fülkagylóba helyezhetők
  • fültokokra, amelyek kívülről fedik a fülkagylót
Zajszint szemléltető táblázat
Akusztikai
nyomás (W/m2)
Akusztikai
nyomás szint
Fájdalomszint 102 140 dB Motoros repülő
10 130 dB Szegecselő kalapács
Érzékenységi szint 1 120 dB Kovácsoló prés
Halláskárosodás 10-1 120 dB Légkalapács
10-1 110 dB Körfűrész
10-2 100 dB Hegesztés
10-2 96 dB Fűnyíró gép
10-2 90 dB Fúrógép
10-3 90 dB Nehéz teherautó
Zavaró 10-4 80 dB Forgalmi zaj
10-5 70 dB Autó
10-6 60 dB Normál beszélgetés
Biztonságos 10-7 50 dB Halk zene
10-8 40 dB Rovarok zümmögése
10-9 30 dB Suttogás
10-10 20 dB
10-11 10 dB Levelek susogása
Hallási küszöb 10-12 0 dB Hallási küszöb

Zajvédelemmel foglalkozó szabványok

EN 352-1:2003 – Hallásvédők. Általános követelmények. 1. rész: Fültokok
EN 352-2:2002 – Hallásvédők. Általános követelmények. 2. rész: Füldugók
EN 352-3:2003 – Hallásvédők. Általános követelmények. 3. rész: Ipari védősisakra szerelt fültokok
EN 352-4:2001/A1:2005 – Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 4. rész: Zajszinttől függő fültokok
EN 352-5:2002 – Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálat. 5. rész: Aktív zajcsökkentésű fültokok
EN 352-6:2002 – Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 6. rész: Fültokok villamos hangbemenettel
EN 352-7:2002 – Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 7. rész: Szintfüggő csillapítású füldugók
EN 24869-1:1992 – Akusztika. Hallásvédők. Szubjektív módszer a hangcsillapítás mérésére (ISO 4869-1:1990)
EN 458:2005 – Hallásvédők. Ajánlások a kiválasztáshoz, a használathoz, a gondozáshoz és a karbantartáshoz. Útmutató dokumentum