Légzésvédelem

Légzésvédelem termékkategóriában a következő termékeket kínáljuk:

  • Részsecskeszűrő álarcok, félálercok
  • Kilégzőszelepes részsecskeszűrő álarcok, félálarcok
  • Higiéniai szájmaszkok
  • Légzésvédő álarcok
  • Teljes álarcok cserélhető betétekkel
  • Légzőkészülékek
  • Szűrt- és nyomólevegős légzésvédő rendszerek
  • Szűrők
  • Tisztító kellékek
  • Egyéb kiegészítők

Amit még érdemes tudni:

A környezet az emberi szervezetre káros részecskékkel, illetőleg gázzal és gőzzel szennyezett lehet. Rossz minőségű és szennyezett a levegő, ha gázok, gőzök, por, füst, köd, dér, rostos anyagok vannak jelen, továbbá, ha szélsőséges a légnyomás vagy a légsebesség, illetve oxigénhiányos a légtér. Oxigénhiányos az olyan környezeti levegő, amely 17 térfogatszázaléknál (tf %) kevesebb oxigént tartalmaz. A légtér vizsgálatakor a hőmérsékletet és a nedvességtartalmat szintén figyelembe kell venni.

A jogszabályok és szabványok előírják, hogy minden munkavállaló számára, aki egészségkárosító gázok, gőzök illetve részecskék hatásainak van kitéve, megfelelő légzésvédő eszközt kell biztosítani, illetve azt a munkavállalónak kötelező hordania.


Szennyező: a levegőben levő, nem kívánt szilárd, folyadék vagy gáz-halmazállapotú anyag. A veszélyesség mértéke függ a levegőbe kerülő szennyező anyagok minőségétől, mennyiségétől, és az expozíció idejétől.
A levegőnél nehezebb, egészségre káros gázok a talajszinten nagyobb koncentrációban jelentkezhetnek.

Légzésvédő eszköz: Egyéni védőeszköz, amelyet viselője légútjainak olyan légkörök belégzése elleni védelmére terveztek, amelyeknek rendes körülmények között káros hatásuk lenne az egészségre.

A légzőszerveket érintő veszélyek részletezése:

Por

Durva porok (>5 mikron). Ezek a részecskék a látható tartományban vannak, pl. homok, liszt, cementpor, fémpor, durva szénpor, egyes baktériumok stb. Az orrban és a légutakban rakódnak le.

Finom porok (1 -5 mikron között). A keletkező porok legnagyobb része ide tartozik; liszt, szénpor, fapor, cementpor és a baktériumok is. A finom porok a légutakban rakódnak le.

Nagyon finom porok (1 mikron alatt). Ez a legveszélyesebb tartomány, mert ez hatolhat legmélyebben a szervezetbe, egyenesen a tüdőbe. Szabad szemmel nem észlelhetők, ezért nem tudjuk megállapítani a jelenlétüket. Például keményfapor, azbeszt, hegesztéskor keletkező fém szemcsék, festékgőz, de a dohányfüst is ide tartozik. A tüdőben lerakódó nagyon finom porok egy hoszszabb folyamat eredményeként telítik a tüdőt, egyre nehezebbé téve a légzést, végső soron pedig rák kialakulásához is vezethet.

Gőz, köd

Bizonyos anyagoknál a kipárolgásuk kapcsán akár szobahőmérsékleten is keletkezhetnek gőzök, más anyagoknál pedig hevítés hatására. Például a festékszórásnál az anyag elriasztásakor köd keletkezik. A gőzök elsősorban oldószerek használatakor keletkeznek. Általában jellemző a szaguk, de a fellépő tünetek, rosszullétek is figyelmeztethetnek jelenlétükre.

Gáz

Gázok különféle kémiai folyamatok során keletkeznek. Különösen veszélyesek lehetnek, mert néhányuk színtelen és szagtalan. Az ártalmas anyagok hatásukat azonnal a tüdőben fejthetik ki, a légutak érzékennyé válhatnak, köhögés, nehéz légzés, légszomj és irritáció léphet fel. Károsodhat a központi idegrendszer, szédülés, fejfájás, koordinációs zavarok léphetnek fel. Bizonyos gázok [CO (szénmonoxid)] esetében az azonnali halál is beállhat.

Oxigénhiány

Zárt helyeken fordulhat elő valamilyen kémiai reakció következtében. Oxigénhiány lép fel, ha a levegőben az oxigén tartalom 17 tf.% alá esik. Ilyen helyek lehetnek: tartályok, zárt tankok, silók, erjedési területek, aknák, kutak, csatornák stb. Az oxigénhiány gyors szívverést és fejfájást okoz. Oxigénhiányos térben - értelemszerűen - szűrési elven működő légzésvédőt nem szabad használni.

A légzésvédő eszközök használatával kapcsolatos alapvető tudnivalók:

  • Az emberi egészségre veszélyt jelentő munkaterületeken a légzésvédő eszközöket megfelelő számban, könnyen hozzáférhető módon kell biztosítani, s úgy kell őket tárolni, hogy azokat sérülés, szennyeződés és semmilyen káros behatás ne érhesse!
  • A légzésvédő eszközök tárolóegységeit megfelelő, egyértelműen felismerhető jelöléssel kell ellátni!
  • A munkavállalóknak megfelelő ismerettel kell rendelkezniük a légzésvédő eszközök használatáról, ezért az indokolt területeken azok használatának oktatása kötelező. Azon munkavállalók számára, akik nem folyamatosan, hanem csak időszakosan használnak légzésvédő eszközt, negyedévente az eszközök használatát bemutató ismétlődő oktatást és gyakorlatot kell tartani!
  • A légzésvédő eszközök állapotát legalább negyedévente ellenőrizni kell!
  • Azon munkaterületeket, ahol a légzésvédő eszközök viselése kötelező, megfelelő jelzéssel, figyelmeztető táblával kell ellátni!
Légzésvédő eszközök szabványai
EN 149:2002 Légzésvédők, részecskeszűrő félálarcok, követelmények, vizsgálat, megjelölés
EN 405:2003 Légzésvédők, szelepes szűrő félálarcok, gázok, vagy gázok és részecskék elleni védelem
EN 140 Félálarcok és negyedálarcok
EN 136 Teljesálarcok
EN 137 Légzésvédők. Sűrített levegős készülékek.
EN 141 Gázszűrők és kombinált szűrők
EN 143 Részecskeszűrők
EN 270 Nyomólevegős légzésvédő készülékek beépített kámzsával
EN 371 AX típusú gázszűrők és kombinált betétek alacsony forráspontú szerves vegyületek ellen
EN 402 Tüdőautomata vezérlésű, hordozható, nyitott rendszerű, sűrített levegős légzésvédő készülékek meneküléshez, teljes álarccal vagy szájcsutora készlettel.
EN 403 Önmentő készülékek
EN 1146 Hordozható, nyitott rendszerű, nyomólevegős, beépített kámzsás légzésvédő készülékek (nyomólevegős, kámzsás menekülőkészülékek).
EN 1835 Nyomólevegős légzésvédő készülék, könnyűszerkezetű sisakkal vagy kámzsával.
EN 12941 Levegő rásegítéses szűrési típusú légzésvédő készülék sisakkal vagy kámzsával.
EN 12942 Levegő rásegítéses szűrési típusú légzésvédő készülék teljes, fél-, vagy negyedálarccal.

Gázszűrő betétek jelölései
(a betűjelöléseken kívül körbefutó színcsík is jelöli a betét felhasználhatósági körülményeit)

A barna szerves anyagok ellen
B szürke szervetlen anyagok ellen
E sárga kén, kéndioxid ellen
K zöld ammónia ellen
P fehér részecskék ellen
NO kék nitrogén ellen
HG piros higany ellen
C0 fekete szénmonoxid ellen
SX lila anyag specifikus
AX barna 65 °C forráspont alatti szerves anyagok ellen
Gáz szűrőteljesítmények jelölése félálarcokhoz és teljesálarcokhoz
1 védelmi fokozata: alacsony 0,1 tf. % (1000 ppm) károsanyag koncentrációig
2 védelmi fokozata: közepes 0,5 tf.% (5000 ppm) károsanyag koncentrációig
3 védelmi fokozata: magas 1,0 tf. % (10000 ppm) károsanyag koncentrációig
Részecskeszűrők jelölése félálarcokhoz és teljesálarcokhoz
P1 védelmi fokozata: alacsony 4-szeres védelmi tényező
P2 védelmi fokozata: közepes Félálarcok: 12-szeres védelmi tényező
Teljesálarcok: 16-szoros védelmi tényező
P3 védelmi fokozata: magas Félálarcok: 50-szeres védelmi tényező
Teljesálarcok: 200-szoros védelmi tényező
A részecskeszűrő félálarcok jelölése
FFP1 Szilárd részecskék és folyadékködök ellen. Nominális védelmi tényező: 4-szeres.
FFP2 Olyan szilárd anyagok és azok vizes oldatai, és folyadékok gőzei, ködje ellen, melyek közepesen mérgező (egészségkárosító) anyagok csoportjába tartoznak. Nominális védelmi tényező: 12-szeres.
FFP3 Szilárd anyagok és folyadékok gőzei, melyek mérgezőek, illetve igen mérgezőek. Rákkeltő anyagok, radioaktív anyagok, sprórák, baktériumok, vírusok és enzimek ellen. Nominális védelmi tényező: 50-szeres.
OV Szerves eredetű szagok elleni védelemre, a védelmi tényező mértékéig.
AV Savas gőzök és gázok elleni védelemre, a védelmi tényező mértékéig.
D Dolomit teszttel vizsgált részecskeszűrő

A légzésvédő eszközök hatásmechanizmusukat tekintve két csoportba sorolhatók:

  • A levegő tisztításának elvén működő, szűrő típusú légzésvédő eszközök, amelyek hatásfoka a környezeti levegőtől függ. (Csak akkor használhatók, ha a toxikus szennyező anyag koncentrációja a levegőben nem haladja meg az 1 tf%-ot és az oxigén koncentráció 17 tf%-nál nagyobb.)
  • A levegő vagy oxigén betáplálását igénylő, izolációs légzésvédő készülékek, amelyek a környezeti levegőtől függetlenek.

A környezeti levegő szűrésén alapuló légzésvédő eszköz használata TILOS:

  • ott, ahol a levegő oxigéntartalma 17 tf% alatt van
  • rosszul szellőztetett helyiségekben, tartályokban, csatornákban
  • olyan környezetben, ahol a károsanyagkoncentráció ismeretlen, illetve nem határozható meg
  • olyan környezetben, melyben a károsanyagkoncentráció meghaladja a szűrő teljesítményét
  • olyan károsanyagok esetében, melyeknek nincs a veszélyre utaló különösebb tulajdonsága, mely szaglással, ízleléssel, illetve egyéb érzékszervekkel nem felismerhető. Például Anilin, Benzol, hangyasav, Hexán, Methylchlorid, Methanol, CO)